2021. nyarán végre lehetőséget kaptam, hogy életem első lovas-táborát megvalósíthattam a Cziráky-kastélyhoz tartozó csodálatos kerek réten Laci bácsi segítségével, miután tavasszal elvégeztem a lovasedzői szakirányt. A tábor elsősorban saját lovasaim részére valósult meg, de a nagy érdeklődésnek köszönhetően végül külsős diákok is csatlakoztak . Mivel a nyári tábor a vártnál is jobban sikerült, így lovasaim kérésére minden iskolaszünetet táborozással töltünk, ahogy 2021. őszén is, de már a jövő évi programokat is szervezzük, ami most legyen meglepetés.

Engem az állatok, de legfőképpen a lovak már egészen kicsi korom óta megbabonáztak. Ezt a vonzalmat nem lehet szavakba önteni, élni kell. Az biztos, én már csak ilyen maradok. Sokszor kicsúfoltak emiatt a vonzalom miatt, és biztos én voltam az első gyerek, aki a tanóra közepén felkapta fejét a kintről jövő patadobbanás hallatán, de vállrándítva mentem tovább az utamon. Életem során több nem lovakkal kapcsolatos állásom volt, ami mellett persze lovaztam, tanultam, majd végül mindig visszasodródtam és kaptam egymás után a lehetőségeket.

Számomra a lovak a legcsodálatosabb dolgot jelentik az életemben minden téren. Szeretem nézni őket, ahogy békében legelnek a réten, arra gondolva, ezt a békét egy ág reccsenése megtörheti. Az élet is valójában ugyanilyen törékeny lenne? Szeretem tanulmányozni őket, nem csak külsőleg, hanem belsőleg. Ezt úgy kell érteni, hogy érdekel a ló fizikai, anatómiai felépítése, és éppúgy a ló lelke is. Szívesen rajzolom őket, minden apró részletüket. Szeretek velük földről és nyeregből is dolgozni. Mindkettő nagyon fontos a kapcsolat és fejlődés érdekében, hogy jól lovagoljuk az adott lovat, mert mind egyedi. Természetesen egyik se veszélytelen.

A lovakkal való munka során hangsúlyosan fontos a földi munka, főként a kezdeteknél, majd eztán nyeregből kamatoztatjuk a földről tanultakat és a kettő együtt halad. Szükséges az évek tapasztalása, tanulása, akár saját hibáinkból is. Ahhoz, hogy jól lovagoljuk a lovat, érezni, ismerni kell, hogy mi maga a ló, másként hibásan reagálhat az ember a ló bizonyos rezdüléseire. Fontosnak tartom, hogy magunk vegyük észre hibáinkat, akár külső segítséggel egybevéve, mert a jó lovas holtig tanul. A jó lovaglás könnyed, légies, hajlékony, dinamikus, érzéki. A rossz érzéketlen, merev, mintha az ember lábai közt egy vasalódeszka lenne. Én mindig azt mondom, ha van egy cél, ne csak azt lásd, hanem élvezd ki az oda tartó út minden pillanatát.

Számomra a lovakról való gondoskodás természetes, mindennapi rutin. Ezt a lovasaimtól is elvárom, mert így is tanulnak szakmai titkokat. Lovainknak és lovasaimnak egyénre szabott edzéstervük van a megfelelő célok érdekében. Sokszor a lovak helyébe képzelem magam és próbálok rájönni, mivel tehetem hatékonyabbá napjainkat, mert mindig a ló egészsége az első.

Mikor középiskolás voltam, magam kerestem meg a lovaglás árát, tanulás mellett. Több lovardába is jártam egyszerre. Nem azért, mert olyan gazdag lettem volna, hanem mert a luxus lovardákba bejártam nézni a nagyok edzéseit, és segítettem több kisebb lovardában. Ha nem volt munka, akkor nem volt pénzem edzésre, de ezt megoldottuk úgy, hogy segítettem. Először trágyázni, lovakat pucolni, nyergelni, majd csikókat kaptam belovagolni, aztán versenylovakat lelovagoli. Végül az élet úgy hozta, hogy be kellett segítenem az oktatásba, majd a lovasterápiába egyaránt. Sokszor nem értettem mit, miért csinálok, sodródtam, de végül itt világítottak rá, hogy ezt kell csinálnom. Évekig tagadtam, nem akartam, de az élet rátett a pályámra, hivatásomra.

Célom miden téren fejlődni, fejlődni és fejlődni. Ez egy olyan hivatás, melyben a tudást az ember sok éves lovas múltra, tapasztalatra alapozza. Volt, hogy versenyeztem is, de azt még félre kellett rakjam a munkám és iskoláim miatt. Lelkemhez közel álló emberek biztatnak lovasterapeuta szakosodásra, mellette járok az Epona Spanyol Lovas iskolába. Az Epona mellett visszatérnék a versenyzéshez is, és szeretnék egy komplex lovas központot létrehozni szeretett falumban. Apró léptekkel, de haladok előre, mert tudom, hogy minden döntés komoly következményekkel jár, és nem szeretném feladni azt, amiért csinálom ezt az egészet. Büszkén mondhatom, hogy több szomszédos megyéből is kapom a pozitív visszajelzéseket, ezzel együtt az új és visszajáró vendégeket. Nem utolsó sorban köszönjük, hogy lovainkkal és lovasaimmal megjelenhetünk és színesíthetjük Lovasberény bizonyos rendezvényeit.

Következő láncszem legyen Elbert Márton, őt kérdezem. Jelenleg nyugdíjas éveid elején jársz és életed az állatok körüli munkákról szólt. Mi indított arra, hogy a juhászatot válaszd, hisz belegondolva ez elég felelősségteljes munka, nem beszélve nyáron a forróságról, télen pedig a fagyos napokról. Mi volt a célod ezzel? Voltak más terveid is pl.: vállalkozásba kezdesz? Mióta foglalkozol állatokkal? Mindig volt lovad. Mit jelentenek neked ezek a csodálatos állatok? Mi volt velük a célod?